Notes : 1921-ben a bp.-i, 1922-24-ben a kolozsvári egy. orvostanhallgatója. Rendszeresen írt az Ellenzék és az Újság c. lapokban. 1923-ban kiadott egy kötetet Versek, elbeszélések, tanulmányok tizenegy fiatal erdélyi írótól erdélyi művészek rajzaival címmel. 1924-27-ben a szegedi egy.-en medikus, közben a Nyugatnak, a Vasárnapi Újságnak írt esszéket, kritikákat. 1928-ban visszatért Kolozsvárra, s oklevelet (1933), ugyanebben az évben fogorvosi szakképesítést is szerzett. Orvosi értekezése: Az Erdélyt 1742-43-ban pusztító pestisről (1933) orvostörténeti érdeklődését mutatja. 1933-44-ben a kolozsvári Ref. Líceumban iskolaorvos és közegészségtanár volt. Részt vett Dimitrie Gusti bukaresti szociológus professzor falukutatásában. Sokoldalú kritikusi érdeklődésében helyet kapott a festészet, a színjátszás, az előadóművészet, a zene és az orvosi ismeretterjesztés is. 1940-től a kolozsvári egy. Orvostörténeti Intézetének tanársegédje, majd harctéri szolgálatra vonult be. 1945-ben kiütéses tífuszából gyógyulóban visszatért Kolozsvárra, bőrgyárban üzemi fogorvosként működött, majd a kolozsvári Bolyai Egy. könyvtárában dolgozott. Állását megszüntették. 1959-ig magánorvos, fogorvosi gyakorlatot folytatott. 1959-61-ben isk. fogorvos volt. Írói tevékenységét abbahagyta. Közlekedési baleset áldozata lett. - F. m. Date nouă despre epidemia de ciumă din 1742-43 in Ardeal (Erdély) (dissertatio, Cluj, 1933); Irodalom és közélet (összegyűjtött cikkei, esszéi, tanulmányai, Mikó Imre előszavával, Bukarest, 1973). - Irod. Bologa, V. L.: In memoriam J. B. (Orv. Hetil., 1968. 20. sz.).
Magyar Életrajzi Lexikon
|